Csókakői várjátékok (2010)

Csókakői vár

 

“A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak – amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. S ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen.”

Csókakői vár (HDR)

ma Csókakőn jártam. kicsit felhős, kicsit borús, kicsit esős idő volt, de ott voltam. és ez a lényeg. sajnos nem tudtam végig maradni, mert a buszközlekedés csapnivaló, de így is megérte, hiszen Csókakőről van szó. régóta szeretem ezt a helyet, ha jobb idő van, gyakran járok ide. valami mintha mágnesként vonzana hozzá. azt hiszem, ez a különös vonzódás azon rejtélyek közé tartozik, amikre sosem derül fény. de így is van ez rendjén.

rendhagyás

ez a bejegyzés nem kap képet, mivel itthon a mobiltanyanettel egyszerűen képtelenség képet feltölteni…

pedig egy ovis képet szerettem volna ide…

nade… elkeseredésnek nincs helye, hiszen… szombaton a Sóstón voltam, jövő szombaton Csőszre megyek – elvileg. 17 nap múlva pedig utazunk a két éve nem látott ‘chata’-ba, és vár ránk nyolc garantáltan izgalmakkal teli nap Poprádon és környékén – mivel a programfelelős én leszek! (nameg persze ezzel együtt a navigátor is…)

aztán van még tervezve egy bösztörpusztai gyerekfelügyelős-kulturizálódós program is, augusztusra, szeptember elején pediiiig: FEZEN!!!

szóval most boldogságosság és vidámságosság van, ennek pedig a fentebb említetteken kívül egyéb okai is vannak. néha jól tud esni, ha az ember lánya olyanokkal fut össze itt-ott, akit már 1200 éve nem látott…

túl vagyok az első egyetemi évemen, soksok vizsgával és zh-val a hátam mögött, néhány majdnem idegösszeomlással, és három nem sikerült tárggyal (rajz, tesi, ökológia)…

és mostantól fogva tényleg megpróbálok gyakrabban jelentkezni itt is…

…

Székesfehérvár, Sóstó

 

” … rejtélyes valami az emberi szenvedély, és a gyermekeknél sincs ez másképp, mint a felnőtteknél. akiket megszállt, nem találnak rá magyarázatot, akik viszont soha nem éltek át semmi ilyesmit, azok nem értik meg. vannak emberek, akik kockára teszik az életüket, hogy meghódítsanak egy hegycsúcsot. senki, még talán ők maguk sem tudják igazán megmagyarázni, miért. mások tönkreteszik magukat, hogy megnyerjék a szívét egy bizonyos személynek, aki tudni sem akar róluk. megint mások azzal pusztítják el magukat, hogy nem tudnak a gyomor örömeinek ellenállni – vagy annak, amit az ital nyújt. egyesek minden vagyonukat odadobják, hogy szerencsejátékban nyerjenek, vagy mindent feláldoznak egy rögeszméért, ami soha nem valósul meg. vannak, akik azt hiszik, csak akkor lennének boldogok, ha máshol élnének, mint ahol éppen vannak, s azért egész életükön át ide-oda utaznak a világban. s akadnak egynéhányan, akik nem nyugszanak addig, amíg hatalomhoz nem jutnak. egyszóval annyiféle szenvedély létezik, ahány ember. “

/Michael Ende: A végtelen történet/

már megint…

Napnyugta

…én voltam a navigátor. ennek örömére majdnem eltévedtünk, mert miért is ne… tegnap Csőszön jártam, Árpád-házi fesztiválon. ^^ láttunk\hallottunk\kipróbáltunk érdekes dolgokat. íjásztam megint… persze talán mondanom sem kell, hogy a három lövésből négy nem talált… végighallgattunk egy rovásírás előadást, megint sok új és érdekes dolgot tudtam meg. és mit láttam? Gárdonyi Géza Egri csillagok című műve – rovásírással! csak néztem nagyokat, hogy ‘hűha, ilyet is lehet látni?’ az egész napos kulturizálódásnak megvannak a maga kellemetlen hatásai is: nagyon csúnyán leégtem, a kezem, a vállam, még az arcom is, ráadásul valami enyhe napszúrás-félét is összeszedtem.alig bírtam tegnap este aludni, sőt még ma is fájt folyamatosan a mindenem. és hogy még ez se legyen elég, kora délután bokám, estefelé pedig a térgyem is megadta magát…

a képet pedig hazaérkezés után csináltam, még olyan egyáltalánmajdhogynem hullafáradtan képes voltam kicsattogni fotózni… (:

” … hideg téli éjszakán … “